Www.facebook

hőszivattyú

Hőszivattyú-kisokos

Nem kell gépésznek lenni ahhoz, hogy megértsük, hogyan állít elő nekünk energiát a hőszivattyú főként a természeti erőforrások felhasználásával. Úgy, hogy akár egy fillért sem kell fizetnünk a közüzemi szolgáltatóknak.

Hőszivattyú-kisokos (Forrás: Daikin)

Az alapok

A hőszivattyú működéséhez elektromos áramra van szükség, amelyet megvásárolhatunk az áramszolgáltatótól, de napelem vagy szélturbina használatával akár magunk is kitermelhetjük, így függetlenedhetünk az áramszolgáltatótól.

Fűtés ingyen?

A hőszivattyús rendszer kiépítésével lehetővé válhat, hogy a havi fűtési-hűtési költséget megtakarítsuk, és csupán a megújuló energiák felhasználásával gondoskodjunk házunk fűtéséről, illetve hűtéséről. Ehhez házunkban létre kell hoznunk a lehető legtöbb sugárzó felületet (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés), és a telkünk, otthonunk adottságainak megfelelő rendszer mellett kell döntenünk. Mindemellett ügyeljünk a beruházási és telepítési költségekre is.

Hőszivattyú-kisokos (Forrás: Daikin)

A hőátadó közeg és hőszivattyú-típusok

A hőszivattyús rendszer vagy a levegőből vagy a talajvízből, vagy a talajból nyeri az energiát, amellyel általában vizet (esetleg más hőátadó közeget, például víz-glikolt vagy gázt) melegít fel.

  • A levegő-víz hőszivattyú telepítése könnyű, költsége alacsony, a hőt a levegőből vonja el. Hatásfoka jó, de a legnagyobb hidegben, –15 Celsius-fok körül kiegészítő (elektromos patron, gáz vagy fa) fűtést kell alkalmazni mellette.
  • A víz-víz hőszivattyú a talajvízből, felszín alatti vizekből, régi kútból, esetleg egy közeli tóból vagy folyóból nyerik ki a hőt. Mivel a talajvíz hőmérséklete szinte állandó, a rendszer hatásfoka magas, telepítése azonban költséges lehet, mivel két fúrt kútra (nyerő és nyelő kút) is szükség van az üzemeltetéshez, nyáron viszont hűteni is lehet vele.
  • A talaj-víz (föld-víz) hőszivattyú a talaj állandó hőjét használja. Két lehetőség van a hő kinyerésére: a talajkollektorok 1,5 méter mélyen, vízszintesen lefektetett csövek, a talajszonda 60–100–150 méter mélyre fúrt cső. Hogy melyik rendszer a megfelelő, a geológiai adottságok határozzák meg. Talaj-víz (föld-víz) hőszivattyú használatakor a fúrt szondában elhelyezett zárt csőrendszerben áramoltatunk víz-glikol közeget. Telepítési költsége meglehetősen magas, és nyáron mindenképp hűteni kell vele, hogy télire elraktározza a hőt. 
  • Létezik még a levegő-levegő hőszivattyú is, amelyet főként levegős fűtésnél használnak. A köznyelvben hőszivattyús klímáknak nevezett split vagy multisplit klímák tartoznak ebbe a csoportba. Csak hűtési funkcióval rendelkező klímák már nincsenek, valamennyi kapható készülék inverteres, hőszivattyús kivitel.

A talaj-víz és a víz-víz hőszivattyúk esetén bányakapitánysági engedélyeztetésre van szükség. Víz-víz hőszivattyú alkalmazásakor a bányakapitánysági engedély ára több százezer forint is lehet – a kitermelt víz hozamától függően.

Szerző: DéZsé