Www.facebook

hőszivattyú

Miért érdemes levegő–víz hőszivattyúval fűteni házunkat?

A szimulációs szoftver eredményei azt mutatják, hogy új építésű családi ház fűtése, hűtése és használati meleg víz készítése Daikin Altherma levegő-víz hőszivattyúval a leggazdaságosabb, a beruházási és az üzemeltetési költségeket egyaránt figyelembe véve.

A beruházási költségeknél figyelembe kell venni azt, hogy a hőszivattyú nem csak az alacsony előremenő fűtővízzel működő fűtést váltja ki, hanem egyben a későbbi, hűtés miatt beépítendő split klímákat is. Ezen kívül nincs szükség a gázt bevezetni a telekre, ami például Budapesten jelenleg 550 ezer forint. Ezáltal elmarad a kazánhoz építendő kémény is, ami szintén nem elhanyagolható költség.

Az új házak döntő többségébe felületfűtést és felülethűtést szeretne az építtető. Ezen típusú hőleadók (padló- vagy falfűtés, mennyezetfűtés, vagy mennyezethűtés) alkalmazásával biztosítható az, hogy a lehető leggazdaságosabban üzemeljen a levegő-víz hőszivattyú, hiszen ilyenkor a leghidegebb téli napon is elég a 35–38 Celsius-fokos előremenő vízhőmérséklet. Ha a külső hőmérséklet például 10 Celsius-fok, akkor már 28 Celsius-fokos előremenő fűtővízzel egy jól méretezett és kivitelezett felületfűtés biztosítja a helyiségekben a kért 21–23 Celsius-fokos hőmérsékletet.
Ma már sokaknak fontos szempont, hogy fűtési rendszerük mennyire környezetbarát. De mindenkinek lényeges, hogy mennyire gazdaságos: arra törekszünk, hogy a fűtési rendszernek a lehető legalacsonyabb legyen a beruházási és az üzemeltetési költsége. Ha a beruházási és az üzemeltetési költségeket együtt vizsgáljuk, akkor a jelenlegi energiaárak mellett a Daikin Altherma levegő–víz hőszivattyú a legjobb megoldás családi házak fűtésére, hűtésére és használati melegvíz-ellátására.
Különösen igaz ez azóta, amióta bevezették a GEO-tarifát az ELMÜ-ÉMÁSZ, illetve a H-tarifát az E-ON, a DÉMÁSZ, és az ELMÜ-ÉMÁSZ szolgáltatási területein.

Miért érdemes Altherme levegő–víz hőszivattyúval fűteni házunkat?
A hőszivattyú üzemeltetéséhez elektromos áramra van szükség. Ezen kívül nagy hidegek esetén elektromos árammal segítünk rá a hőszivattyús üzemmódra. Gyakorlatilag ennek az áramfogyasztásnak a költsége jelenti az üzemeltetési költségeket. Ezt szoktuk összehasonlítani a hasonló fűtési teljesítményt nyújtó kondenzációs gázkazánokéval, illetve a talajszondás hőszivattyúkéval. (Mivel a hagyományos elektromos fűtés változatlanul a legdrágább megoldás, ezért azt nem is vizsgáljuk az összehasonlításban.) A beruházási költségek természetesen ugyanígy összehasonlíthatók, összehasonlítandók.


Az összehasonlítást segíti a Daikin Altherma szimulációs szoftver, amelynek segítségével az építtető számára a Daikin szakemberei ki tudják számítani, hogy levegő–víz hőszivattyúval mennyibe kerülne az épület fűtése-hűtése. A szoftver tartalmazza 10 évre visszamenőleg több mint 20 magyar város hőmérséklet adatait. Betáplálva a ház méretére, az adott fűtési igényre, a megadott előremenő hőmérsékletre a tervező által megadott adatokat, a szoftvert lefuttatva a program kiad egy 20 oldalas magyar nyelvű jelentést, amelyet az építtetőnek átadnak. Ez a dokumentum tartalmazza az adott városhoz tartozó hőmérsékletadatokból számolt éves fűtési költségeket, a fűtési költségek havi alakulását, az éves szén-dioxid-kibocsátás csökkenését, és egy sor ajánlást az építtető számára a beállítható paraméterekről.
Példaként vizsgáljuk meg egy új, 130 m2-es családi házra vonatkozóan ezeket az adatokat, 8 kW hőveszteséggel számolva (ami az adott épület hőszigetelésére jellemző adat).

Miért érdemes Altherme levegő–víz hőszivattyúval fűteni házunkat?
A használati meleg vizet most nem vesszük számításba, annak költsége mind a levegő–víz, mind a víz–víz hőszivattyú esetén, mind a kondenzációs kazános megoldás esetén az előállítása nagyjából ugyanannyiba kerül, ennek összege egyszerűen csak hozzáadandó a fűtési üzemeltetési költséghez. Számításunk már az új, 2013. november 1-jétől érvényes energiaárakkal készült, GEO áram-tarifával. A GEO-tarifát mind a hőszivattyú kültéri egysége, mind a beltéri egységben gyárilag beépített elektromos rásegítő fűtés megkaphatja.


A programban egy olyan komplett, kültéri és beltéri egységet egyaránt tartalmazó Daikin Altherma rendszerrel számoltunk, amely tartalmaz minden hidraulikus elemet, és közvetlenül csatlakoztatható az osztó-gyűjtőre; A hőszivattyú beltéri egységében van frekvenciaváltós szivattyú, biztonsági szelep, szűrő, tágulási tartály és magyar menüs szabályozó felület.
Ennek a hőszivattyúnak a listaára (nettó 1 477 000 forint) ez körülbelül a fele egy hasonló teljesítményű talajszondás hőszivattyú árának, beleszámítva két 100 m-es szondafúrás költségét is.


Az ilyen levegő–víz hőszivattyú esetén (felületfűtéssel, így legfeljebb 35–38 Celsius-fokos előremenő hőmérséklettel számolva) a szezonális jósági fok (SCOP) 3–3,3 körül alakul, ami 25 százalékkal alacsonyabb, mint a hasonló teljesítményű talajszondásé, az azt jelenti, hogy utóbbi éves fűtési költsége 25 százalékkal alacsonyabb lenne (98 ezer forint helyett 70 ezer forint). Viszont az évi 28 ezer forintos megtakarításért nem volna értelme kétszer annyi (másfél-, kétmillióval több) beruházási költséget kifizetni, még úgy sem, hogy a talajszondás rendszernél a hűtés szinte ingyen van, mivel a talajszondában a közeg hőmérséklete 10–15 Celsius-fok közötti, így csak a két keringető szivattyút elegendő működtetni, a kompresszor ilyenkor nem üzemel (ezt nevezik passzív hűtésnek).
A 2013. november 1-jétől érvényes, csökkentett gázárakkal számolva a fenti példában egy kondenzációs gázkazán felületfűtés alkalmazása esetén 75 százalékkal drágábban üzemel a levegő–víz hőszivattyúhoz képest, azért is, mert utóbbi az olcsóbb GEO-, illetve H-tarifájú elektromos árammal üzemeltethető.
A használati meleg víz esetén a hatékonyság csökken, a használati meleg vizet körülbelül ugyanakkora áron állítja elő a levegő–víz hőszivattyú, mint a kondenzációs kazán.

A kiválasztott paraméterekkel lefuttatott program részletes eredménye további hasznos adatokkal itt olvasható.

Szerző: Kiss Csilla