Www.facebook

hőszivattyú

Fűtés hőszivattyúval felszíni vizekkel

A vizes hőszivattyúval folyóink, tavaink vizéből kivont hővel tudunk fűteni, hűteni és meleg vizet előállítani. A termálvíz hasznosításának lehetősége eddig is közismert volt, de akár a Duna vagy a Balaton vizét is használhatjuk hőtermelésre hőszivattyú segítségével.

A víz-víz típusú hőszivattyúk talajvízből, kútból, folyóból, tóból nyerhetik ki a hőenergiát, amelyet azután épületeink fűtésére, hűtésére és meleg víz készítésére is használhatunk.
A Duna menti országok és fővárosaik – Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád – kiemelkedő hidrológiai adottságokkal rendelkeznek. Ha a folyóból nyernénk a hőenergiát, akkor nem csak olcsóbban tudnánk fűteni-hűteni, hanem a nagyvárosok levegője is lényegesen tisztább lenne.

Természetes vizeink kihasználása hőszivattyúval

Az ország lakott területeinek nagy része vizeink közelében található:

  • nagy tavaink – Balaton, Fertő tó, Velencei-tó;
  • víztározóink – Markazi-, Rakacai-, Lázbérci-tározók, Tisza-tó;
  • folyóink – Duna, Tisza, Maros, Körös, Kraszna, Szamos, Bodrog, Hernád, Sajó, Zagyva, Ipoly

mind-mind alkalmasak lennének víz-víz rendszerű hőszivattyúk alkalmazására.

20130829 Duna parlamentTársasház központi fűtése hőszivattyúval

A vizeinkből nyert energiával nem csak családi házak fűthetők, hanem társasházak, lakótelepek fűtésére is alkalmas a hőszivattyús a rendszer. Van már több példa erre is, ez egyik Budapest XIII. kerületében a Hun utcában található 256 lakásos társasházat fűtik hőszivattyús rendszerrel. Itt a Dunához kapcsolódó, 15 méter mélyen húzódó földalatti vízfolyásból nyerik a 12 Celsius-fokos vizet, amelyet körülbelül 5 Celsius-fokkal hűtenek le, amellyel 62–63 Celsius-fokos vizet is képesek előállítani, ezzel fűtik az épületet és melegítik a használati meleg vizet.

A vizes hőszivattyú használatának alapelvei

 

Általános alapelv, hogy a felhasználás helyére kis veszteséggel kell a vizet eljuttatni. A folyóvíz hőjének kinyeréséhez pedig el kell végezni a szükséges munkafolyamatokat, mint

  • az ülepítés,
  • szűrés,
  • lágyítás,
  • gáztalanítás.

A hőszivattyús rendszert úgy ajánlott kialakítani, hogy nagy hidegben is legalább 6 Celsius-fokos legyen a vízhőmérsékletet. Ez a rendszerbe épített hőcserélő segítségével bevitt hulladékhővel vagy termálvízzel, vagy a parti szűrésű kutak melegebb vizével oldható meg. Az elfolyó víz hőmérsékletét 2 Celsius-fokos legkisebb hőmérsékletre szükséges szabályozni. A tél leghidegebb időszakában a Duna vízkivételét és visszavezetését a hálózat megfelelő szakaszolásával meg kell állítani. Az ilyenkor keringetett víz melegítését a hőcserélőben más hőtermelő, illetve csak ilyenkor működtetett csúcskazán biztosíthatja.

20130829 Duna terkep

Érdekességek a felszíni vizeket használó hőszivattyúk történelméből

20130829 Duna HellerHazánkban elsőként dr. Heller László (1907–1980) gépészmérnök, egyetemi tanár javasolta még 1937-ben, hogy hőszivattyút használjanak az épületek fűtésére. Ugyancsak ő volt az is, aki javasolta, hogy a magyar Parlamentet és a Műegyetemet a Duna vizéből nyert megújuló energiával fűtsék hőszivattyúkkal. Tervei eddig nem valósultak meg, de érdemes végiggondolni miként is lehet hazánkban a felszíni vizekből hőenergiát nyerni.

Már az 1940-es évek használtak természetes vizeket épületek fűtésére vizes hőszivattyú segítségével, így például

  • a zürichi műegyetem távfűtőközpontja a Limmat folyó vizéből nyerte a hőt,
  • egy Bodeni-tó melletti textilgyár hőellátását a Bodeni-tó vizével oldották meg,
  • Berlin egyik városrészének távfűtése a Spree folyó vizével történt, hőszivattyú közbeiktatásával.

Forrás: dr. Komlós Ferenc írásai, www.komlosferenc.info